A HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) rendszer egyik alapvető célja, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot a teljes előállítási láncban. Ennek részeként kiemelt szerepet kap a HACCP kártevőirtás, hiszen a rovarok, rágcsálók és más kártevők komoly veszélyt jelentenek az élelmiszerekre, szennyezhetik azokat, betegségeket terjeszthetnek, valamint rontják a higiéniai környezetet.
A kártevőirtás a HACCP rendszerben nem csupán egy egyszeri feladat, hanem folyamatosan ellenőrzött és dokumentált folyamat, amelynek célja:
Megelőzés – a kártevők bejutásának és elszaporodásának megakadályozása.
Felügyelet – rendszeres ellenőrzések és monitoring eszközök alkalmazása.
Dokumentáció – minden intézkedés és ellenőrzés rögzítése a nyomonkövethetőség érdekében.
Élelmiszerbiztonság garantálása – a fogyasztók egészségének védelme.
A HACCP kártevőirtás tehát nem pusztán higiéniai előírás, hanem stratégiai elem, amely hozzájárul a vállalkozás megbízhatóságához és a jogszabályi megfeleléshez.
Rovarok és rágcsálók ellen egy diszkrét, gyakorlatilag láthatatlan védelmi rendszert építünk ki. Rejtőzködő életmódú rovarok (csótány) ellen rovarcsapdákat vagy irtószeres etetőhelyeket telepítünk. Az apró rovarcsapdák és/vagy irtószeres dobozok helye követi a csótányok tipikus búvóhelyeit, így azokat kézmosó alá vagy például pult mögé rögzítjük. A látogatók vagy vendégek nem fogják látni ezeket a monitoring pontokat, és Önnek sem lesz útban.
Nem fújunk össze mindent, nem zavarjuk a munkáját. Prevenciós HACCP kártevőirtás megfigyelést üzemidő alatt is végzünk, nem szükséges bezárni az üzletet.
Rágcsálók ellen etetőállomásokat vagy irtószermentes élve fogó csapdákat helyezünk ki. A monitoring pontok helye követi a rágcsálók élőhelyeit, így azokat pl. szárazáru raktárban vagy a bejutási kapuk mentén helyezzük ki.
A kezelés végeztével minden szükséges dokumentációt átadunk, amely igazolja a kezelés elvégzését:
A szerződés önmagában nem igazol kezelést, azt csak az aktuális munkalap megléte igazolja.
Az évi két HACCP kártevőirtás nem minden esetben egyezik az indokolt kezelések számával. A legtöbb esetben az évi két alkalom elegendő, azonban vannak olyan területek ahol évente több kezelés szükséges.
Fontos tudni, hogy nagyobb fertőzöttség bejutása esetén extra kezelésekre lehet szükség (pl.: árúval való behozatal). Ezek az alkalmak díjkötelesek, partnereink számára azonban kedvezményt biztosítunk.

Az ágyi poloska éjszaka aktív mozgású, emberi vérrel táplálkozó, 4-8mm nagyságú rovar. Gyorsan szaporodó, ezért az irtásukat az első észlelt jeleknél érdemes elkezdeni!

Az emberek lakókörnyezetében és otthonában a leggyakrabban a darazsak okoznak kellemetlenségeket. Testfelületük az élelmiszer-látogatók közül mikrobiológiai szempontból a legszennyezettebb.

Az egerek és patkányok betegségeket hordoznak, és az éles metszőfogaik lehetővé teszik, hogy a fa és más anyagokon keresztül rágják magukat, hogy hozzáférjenek otthonához vagy a közeli ingatlanhoz.

2-5 évig él. A 3000 m-es hegyek magasságáig található meg. Szürkületben, éjjel tevékenykedik. A viszonylag magas páratartalmat kedveli. Gyorsan fut, de ugrani nem tud.

A bolhák általában 1-2 mm nagyságúak, sötétbarna vagy fekete színűek és nincs szárnyuk. Hátsó ugrólábukkal, akár egy méterre is felugranak. Szájszerveik vérszívásra és szúrásra egyaránt alkalmasak.

A látvány általi undor mellett fő károkozása a fertőzések terjesztése, amelyet igénytelen életmódjuknak köszönhetnek, hiszen csatornákban is megtalálhatóak, de az élelmiszereket is szívesen birtokba veszik otthonodban.

A hangyák kis termetű, hártyás szárnyú társas rovarok, nagy kolóniákban, bolyokban élnek. Ha elterjednek a környezetünkben, nagyon nehéz irtás nélkül megszabadulni tőlük.

Korszerű anyagokkal végezzük a fertőtlenítést, mely gombák, baktériumok, vírusok ellen rendkívül hatásos. Fertőtlenítő szerek tekintetében a helyes szerválasztás mindig az előzmények, körülmények tükrében történik.
Hívjon bízalommal, hogy ne okozzanak több gondot!
Az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásai
3. Legyek
A) A házi legyek ellen védekezni kell:
a) az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző betegek és nyilvántartott kórokozó-hordozók környezetében,
b) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben,
c) a mezőgazdasági egységek épületeiben,
d) a települési szilárd és folyékony hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító telepeken, lépcsőházak szemétledobóiban,
e) a nyilvános és közhasználatú WC-kben,
f) a szálláshelyeken,
g) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
h) a piacokon és vásárcsarnokokban,
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben.
A g)-i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat. A g)-i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.
B) A házi legyek elszaporodásának megakadályozása érdekében a tenyészőhelyek megszüntetéséről, illetőleg azoknak alkalmatlanná tételéről a következő módon kell gondoskodni:
a) a trágya megfelelő, lehetőleg zárt tárolásával vagy rendszeres – a meleg évszakban (május-október) legalább hetenként egyszeri, városi településeken hetenként kétszeri – elszállításával az emberi településtől 2 km-nél távolabb levő helyekre,
b) szerves anyagokat tartalmazó szemét, konyhai és egyéb hulladék (pl. csont, vágóhídi maradék stb.) zárt tárolásával, folyamatos elszállításával vagy megsemmisítésével, a tárolóedényzet rendszeres tisztításával oly módon, hogy a folyamatok alatt a tenyészés megszüntethető vagy jelentős mértékben csökkenthető legyen,
c) az űrgödrös árnyékszék oly módon való megépítésével vagy átépítésével, ami a házi legyek behatolását az űr-gödörbe megakadályozza vagy jelentős mértékben csökkenti,
d) a használatban levő árnyékszék tisztán tartásával, rendszeres ürítésével.
4. Csótányok
A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
b) a szálláshelyeken,
c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
d) a piacokon és a vásárcsarnokokban,
e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben
gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)-e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.
A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.
7. Rágcsálók
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről
a) az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c) mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g) a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban
gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a)-g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.
A h)-j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.
A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.
Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol (amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.
Az illetékes városi/kerületi tisztifőorvos előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.).